Felderítésre és támadásra is alkalmas lehet az a kínai drón, ami látszólag nem különösebben veszélyes – de ez csalóka. És nem is néz ki úgy, mint egy klasszikus drón.
A DeepSeek nyílt forráskódú modelljeit alkalmazza több területen is a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg – egyelőre azonban csak kórházakban és a kiképzésben.
A közhasználatúnál sokkal gyorsabb, és egy pillanatra sem szakad meg: speciális 5G-s hálózatot készített a kínai hadsereg, hogy kiszolgálják a hadászatban alkalmazott egyre több robotikus eszközt.
Azzal vádolják a Debrecenben is gyárat építő kínai akkumulátorgyártót, hogy együttműködik a kínai hadsereggel.
Kína így válaszol arra, hogy a tajvani elnök találkozott az Egyesült Államok képviselőházának elnökével. Tajpej szerint a hadgyakorlat veszélyezteti az ázsiai-csendes-óceáni térség stabilitását és biztonságát.
Időközben japán és kínai források is arról kezdtek beszélni, hogy a kínai sereg több rakétát is átlőtt Tajvan felett.
A War Thunder egyik játékosát nagyon zavarta, hogy a fejlesztők pontatlan információkat jelentettek meg egy játékbéli katonai járműről.
A hadsereg több mint kétezer egészségügyi dolgozóját mozgósítják. Tesztelnek, de részt vesznek a betegek ellátásban is.
Különleges drónhadsereget állíthat üzembe, pontosabban hadrendbe Kína. Az eszközök más csapatok kivonására, katonai célpontok megsemmisítésére készülnek, önmaguk beáldozásával.
Kína szerint csak rutinmozgás történik, de Hongkongban pattanásig feszült a helyzet.
Két kínai vadászgép vészesen megközelítette az amerikai haditengerészet egyik felderítőgépét a Dél-kínai-tengeren, nemzetközi vizek fölött – közölte helyi idő szerint szerdán a Pentagon.
Kína még 2024 novemberében tesztelt egy erős lángszórót, a fegyverről azonban nem árult el részleteket.
Mindez közvetlenül azután történt, hogy Antony Blinken amerikai külügyminiszter Kínában tárgyalt.
Úgy gondolták, ennél jobb hely nincs a gyakorlatozásra.
Háromnapos hadgyakorlatot tartanak a Tajvani-szorosban.
A haditengerészet és légierő az amerikaiak Tajvannal kapcsolatos „rossz jeleire” reagálva tartott gyakorlatot, miközben a szigeten egy amerikai kongresszusi delegáció tett látogatást.
Az amerikai védelmi minisztérium szerint legalább 20 olyan nagy techcég van Kínában, amelyekhez a hadseregnek is közük van.
Kínában jövőre is a korábbiakhoz képest kisebb arányban növelik az ország védelmi költségvetését. Megfigyelők azt találgatják, milyen ok húzódhat meg a döntés mögött.
Új eszközöket vet be a kínai hadsereg a toborzásra: a Hadüzenet című felvételüket klipszerűvé akarták tenni az alatta szóló zenével és a különféle akciójelenetekkel. A hivatalos ismertetés szerint a rapszöveg férfias, többek között az is elhangzik, hogy "a háború bármikor kitörhet" és "készen állsz?". Kínában elvileg kötelező a katonaság, de sokakat nem tudnak bevonultatni, már így is kiválogatják a legjobbakat.
